Noha Magyarország nem tartozik a legnagyobb üvegházgáz-kibocsátó országok közé, azonban jelentős – és 2013 óta sajnálatosan növekvő – szén-dioxid-kibocsátásunkat mindenképpen csökkenteni kell.

Nemcsak az EU-s és hazai célkitűzések betartása miatt, hanem azért is, mert a dekarbonizáció, az energiafelhasználás és általában a fogyasztási mintáink, illetve a hazai energiaszektor megváltoztatása több komplex környezeti, gazdasági és társadalmi problémára is választ adna, ezzel is segítve a fenntartható életmód kialakítását hazánkban.

Magyarországon a jelen tanulmány által vizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) az egyik olyan stratégiai dokumentum, amely a fentiek előremozdítását tűzte ki célul.

A NEKT-ben szereplő számszerű célkitűzéseket a TIMES szoftver segítségével vázolták fel, és azok megvalósíthatóságát ugyancsak ezzel ellenőrizték.

Így jött létre Magyarország első, kormányzati megrendelésre készített energiamodellje, amely órás felbontásban elemzi az energiagazdaság meghatározó folyamatait – ugyanakkor ebből a rendszerből kifelé jellemzően nem tekint.

Az energia- és klímaterv mellett más ehhez kapcsolódó dokumentumok is megjelentek, így a Nemzeti Energiastratégia 2030 és a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia tervezete. 

A NEKT-ben megfogalmazott célok elérését szolgáló költséghatékony szakpolitikai eszközök kiválasztásáról szóló tanulmány publikáció előtt áll.

Lényeges adalék, hogy korábbi kapcsolódó stratégiák is rendelkezésre állnak, így például a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia.

További fontos, még nem elkészült dokumentum a Hosszútávú Épületfelújítási Stratégia, amely várhatóan 2020 folyamán jelenik meg.

A tanulmányban áttekintjük a NEKT alapelveit, célkitűzéseit, valamint értékeljük és főbb jellemzőit összehasonlítjuk a hazánkban az utóbbi években született alternatív stratégiák releváns elemeivel.

A tanulmány 2020. június 8-án került online bemutatásra. Az eseményről készült összefoglaló és az előadások IDE kattintva tekinthetők meg. 

A tanulmány a European Renewable Energies Federation finanszírozásával valósult meg.